Egy ötvenezres lélekszámú városka Oroszországban kicsinek számít. Bárhogyan is titkolóznál, mindig többet tudnak rólad, mint gondolnád. Féléves külföldi tartózkodás után hazatértem meglátogatni a szülőföldemet.

Egyre nagyobb a feszültség Kína és a teljes függetlenségre vágyó Tajvan között. Bill Clinton amerikai elnök szerdán nyugalomra intette Kínát és Tajvant a napokban kirobbant válság kapcsán – jelentette a CNN amerikai hírcsatorna. Amerikai tisztviselők szerdán a válság békés megoldásának elősegítésére a térségbe utaztak. Kína az 1949-ben elszakadt sziget megszállásával fenyegetőzött arra az esetre, ha a "hitehagyott tartomány" kikiáltja függetlenségét. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Clinton ezzel kapcsolatban leszögezte: "Senkinek sem szabad az erőszakos megoldáson gondolkoznia."

Irán megtorlással fenyegeti Törökországot, miután török felségjelzést viselő vadászrepülők hatoltak be és mértek csapást iráni területre. Az ország légterét megsértő gépek Észak-Irak határmenti területeit bombázták. A támadásnak öt halálos áldozata és tíz sebesültje volt. Az iráni rádió szerint a török gépek célpontja az iráni felszabadítási gárda bázisa volt Nyugat-Azerbajdzsán tartomány Piranshar városában. A Turkish Daily News cím? napilapban napvilágot látott török kormánynyilatkozat kurd szeparatisták bázisát jelölte meg célpontként. A korábbi években a PKK (az Öcalan-féle Kurd Munkapárt) csak tranzitútvonalnak használta Iránt, és elsősorban Irakban állomásozott. A török titkosszolgálat szerint azonban a halálra ítélt kurd terrorista népvezér, Öcalan fivére mintegy kétezer kurddal menedéket kapott Iránban (Ramor F.)

Monarchista szerb tüntető Belgrádban. Új ellenségek   

Oroszország igyekezett elkerülni az összetűzést az önállósodni kívánó Csecsenfölddel, amikor múlt szombaton szabadon engedte Turpal-Ali Atgerijev csecsen állambiztonsági minisztert. Az orosz nyomozók állítólag értékes információkat kaptak tőle a csecsen bűnbandákról. Atgerijevet egy napig tartották fogva Moszkvában túszejtés, terrorizmus és banditizmus vádjával.

Németh Miklós hazatér, és több mint valószínű, hogy az MSZP sorait erősíti. A párton belül szinte egyöntet? vélemény, hogy ez mindenképpen nyereséget jelent számukra, azonban az még vita tárgya, hogy milyen posztot, illetve feladatkört kapna a rendszerváltást levezénylő volt kormányfő. A konzervatív pártok még nem nyilatkoztak az esetleges visszatérésről.

– A napokban szocialista képviselőkből álló delegáció találkozott Németh Miklós exkormányfővel. Felmerült, hogy a politikust hazahívják, s a párt miniszterelnök-jelöltjének neveznék ki. Ezt Ön miként értelmezi?– Mindig volt a szocialistákon belül egy olyan szárny, amelyik szerette volna, hogy Németh Miklós aktívabban vegyen részt a hazai nagypolitikában. Újra meg újra fölkeresték Londonban, s ha hazajött, akkor itthon találkozgattak vele. Általában ez nem a pártvezetés volt. Tudomásom szerint 1998 elején is tárgyalt vele Horn Gyula, hogy szeretne-e hazajönni, vagy sem, akkor Németh megerősítette, hogy nem. Azt gondolom, hogy most azért hívta haza egy csoport, mert egy év elteltével elégedetlenek a pártvezetéssel, új arcot keresnek, s az egyik lehetőség Németh Miklós.– Miért éppen ő?– A párton belül megpróbáltak minden lehetőséget számba venni, amelyek az adott kereteik között lehetségesek voltak. Az egyik Kovács László volt, aki Horn után kétségtelenül egy új pártvezetési stílust hozott magával. De ez fél év után már elégedetlenséget szült, és akkor kitalálták Molnár Gyulát. Úgy tűnik, a szocialista pártban van egy olyan "vírus", ami úgy "fertőz", hogy mindenképpen találniuk kell egy "Orbán Viktor kettőt". Úgy érzik: ha nem találnak egy harmincöt éves, lehetőleg Orbántól magasabb délceg fiatalembert, aki mellesleg ért is a gazdasághoz, akkor elvesztek. Szerintem ez kényszerképzet. A párton belül ezek a várakozások nem jöttek be, eddig nem találtak ilyen személyt.– Előfordulhat, hogy az MSZP ebben a belső "küzdelemben" polarizálódhat, s így gyengülhet?– Nem hiszem. 1989 óta ez egy nagyon fegyelmezett párt, mindennem? frakciócsatározáson túl az ügyeiket a párton belül oldották meg. Az MSZP egy nagy konglomerátum, amely jól kibírja a csatározásokat. Nem számítok másra, mint hogy az elkövetkezendő két-három évben továbbra is csatározni fognak. Tehát nem tudnak új jelöltben megegyezni, de valószínűleg a választási küzdelmekkor igen. Pillanatnyilag éppen az az érdekes, hogy az az MSZP, amelyik elég nehezen talál magára, végül is a népszerűségi mutatóit illetően megemelkedett. Úgy gondolom, hogy az egyes választót ezek a belső küzdelmek nem igazán érintik. Először is azt hiszem: a választók többsége elégedett Kovács Lászlóval – ez derül ki magas népszerűségi indexéből is.– Mi a véleménye az MSZP-árnyékkormány létrehozásáról?– Tulajdonképpen erről a párton belül is megoszlanak a vélemények, amit Vitányi Iván a Népszabadságban meg is írt: az árnyékkormány egy sajátos kétpólusú rendszerré alakulna. Úgy vélem, hogy ez a vita tovább fog tartani, elhúzódhat hónapokig is azért, mert az egyik oldalról valóban indokolt az árnyékkormány felállítása. Az egyik az például, hogy "szakmailag mi legalább annyira értünk a dolgokhoz, mint az ellenfeleink", s ezt minden egyes témában egy árnyékminiszter közli, akinek már a neve is jobban hangzik, mint az ellenfélé. A másik, hogy egy ilyen árnyékkormány tematikailag jobban tud koncentrálni szakmai ügyekre. Hiszen most eléggé szétfolyó az ellenzéki magatartás, és ezzel jobban tudnák koncentrálni az erőiket. Ami ennek mégis ellentmond, hogy lényegében kiszolgáltatott a kormányzati tematikának, mert azt fogja "árnyékkormányozni", amit a másik fél mond. Az MSZP nagy problémája, hogy a legfontosabb gazdasági posztokon nincs igazi jelöltjük. Németh Miklós visszahívásának egyik döntő momentuma lehet, hogy az MSZP-nek égetően szüksége van egy gazdasághoz kiválóan értő politikusra. Az előző két ciklusban mindig voltak gazdasági szakembereik, most is szükségük lenne egy Békesire, Medgyessyre, Bokrosra. Pillanatok alatt nyerő helyzetbe kerülhetnek, ha azt tudják mondani: a mi szakértőnk, vagy ha úgy tetszik "árnyékminiszterünk" Németh Miklós.– Mit ért az alatt, hogy "pillanatok alatt nyerő helyzetbe" kerülhet a párt? Akár előrehozott választásokat is jelenthet?– Az MSZP körül felgyorsult események, vezetőválasztások nem azért vannak, mert a párt előrehozott választásokat szeretne, éppen ellenkezőleg, azért kényszerül erre, mert az előrehozott választásokkal kapcsolatos gondolat a Fidesz – MPP oldaláról vetődött fel először. Mint ahogy azt korábban megírtam, Orbánék erről komolyan gondolkodtak, és ha ez így van, akkor a szocialistáknak erre föl kell készülniük. Ebben a vonatkozásban pedig jelentősen növekednének az MSZP esélyei, ha van egy elismert gazdasági szaktekintélyük. Ha a másik oldalt vizsgáljuk, ott is hasonló gondokkal találkozunk, mert a Fidesznek sincsenek gazdasági szakemberei. Ha most tényleg lennének előrehozott választások – amiben már nem annyira hiszek, mert a parlamentben sokkal kiegyensúlyozottabbak az erőviszonyok, mint két-három hónappal ezelőtt –, akkor ezek után érthető, hogy Németh Miklóst szeretnék visszahívni. Aztán van még egy apróság, ami nem hanyagolható el: az exkormányfő most jelezte először, hogy haza kíván jönni, ami egy új helyzet.– Hogyan látja a koalíción belüli feszültségeket? Gondolok itt elsősorban az agrárpénzek okozta konfliktusokra…– Ennek voltak előzményei. A koalíción belül kétszer volt olyan feszültség, amely komolyan vehető, és mindkétszer elrendezték. Az egyik, amikor a múlt év végén az úgynevezett Malévos Trixi-ügy kapcsán Stumpf István kancelláriaminiszter "nekiment" Torgyán József földművelésügyi miniszternek. Stumpf visszavonulásra kényszerült. Konkrétum persze, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rákényszerítette a kancellária miniszterét, hogy kérjen bocsánatot. A második a Deutsch Tamással történő öszszecsapás, amelynek a végén Deutschot szintén a "helyére tette" Torgyán József. A harmadik "menetnek", amit most játszanak, a lényege az, hogy Torgyánnak ki kell puhatolnia, meddig terjed a költségvetési megszorítás. Eddig az 1999-es költségvetésből mindent megkapott, a többiekkel szemben abszolút "tarolt". Most ki kell próbálnia, hogy 2000-ben is megkapja-e azt, amit követel. Ez csak úgy lehetséges, hogy a többiekéből el kell venni. Ez most tényleg életre-halálra megy. Magyarul az oktatástól, az egészségügytől stb. kell elvonni bizonyos összegeket ahhoz, hogy a mezőgazdaságot kielégíthessék. Ezért Torgyán még rá is tett egy lapáttal, azt mondta, hogy ha kell, akár az ellenzékkel is hajlandó együttműködni. Mindennek az üzenetét úgy lehet összefoglalni: "Ti függtök tőlem, nem én tőletek." Tetejébe a szocialisták még rá is játszottak: kijelentették, hogy ők hajlandók ebben az ügyben együttműködni. Torgyán annyit nem fog kapni, amennyit követel, nem a maximális összegben gondolkodik, mivel ügyes politikus, ki fog egyezni egy számban, de még ez is magas lesz.– Ön tehát azt mondja, hogy a miniszterelnök engedni fog, és az agrártárca jelentős pénzösszegekhez jut.– Egyszerűen ez választási matematika. A kisgazdák nélkül nincs kormány, ezért Orbán Viktornak nincs más alternatívája, mint hogy Torgyán Józsefnek megadja azt, amit kér.

"Elő kell teremteni a pénzt a vízkárok enyhítésére" – jelentette ki a Magyar Rádiónak adott múlt heti interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik legnagyobb hasznot felmutató ágazatban tevékenykedő cégek úgy tegyenek, mintha semmi közük nem lenne az országhoz. Mintegy válaszként a miniszterelnök elmarasztalására e héten a biztosítók a belügyminiszterrel folytatott megbeszélésükön vállalták, hogy a rövid időn belül, külön erre a célra kibocsátott államkötvényeket 5 milliárd forint értékben lejegyzik. Az így befolyó összeget az állam a károk rendezésére fordítja.

Lapzártánkig nem derült ki teljes pontossággal, hogy két, Magyarországon illegálisan használt gyógyszer ártalmas-e az egészségre vagy sem. Az sem derült még ki, hogy ki követett el mulasztást az állítólag szteroidokat tartalmazó – doppingszerként ismert – gyógyszerkészítmények felhasználásakor.

A Hit Gyülekezete istentiszteletein előforduló, nem hétköznapi jelenségek továbbra is sokakat foglalkoztatnak. A kritikusok jelentős része ezeket az eseményeket okkultizmussal, fekete mágiával vagy tömegpszichózissal hozza összefüggésbe. Ebben az írásban az eredeti zsidó–keresztény hit és a természetfeletti megnyilvánulások kapcsolatát vázoljuk fel a keresztény hit mérőzsinórja alapján – amely mindenekelőtt a Biblia.

Algériáról az utóbbi években szinte kizárólag a közel százezer áldozatot követelő vallási fanatizmus és könyörtelen polgárháború szomorú hírei kapcsán hallhattunk. Valóban, az Iszlám Üdvfront katonái a társadalomra erőszakkal és a másság kiirtásával akarnak hatni. De az algériai iszlám nem csak gyilkosokat adott. A két világháború között elindult egy mozgalom, melynek vezetője erkölcsi megújulást hirdetett – békés úton. Olyan vallási mozgalom volt ez, amely bár iszlámot prédikált, nem a bevett, megszokott módon közelítette meg sem a vallást, sem az embereket. Ezzel két ellenséget szerzett magának: szembefordult vele az állam és az állam által fizetett vallási vezetők. De ez a mozgalom nem csak egy volt a sok iszlám irányzat közül: a vallási közösség ideológiája az algériai nép nemzettudatának alapjait adta, erősítette meg.

A közelmúltban módosított távközlési törvény értelmében július 28-ától telkünk, háztetőnk hirtelen köztulajdonná válhat, amennyiben azt a GSM-rendszer? telefonhálózat szakemberei bázisállomás-telepítésre alkalmasnak találják. A rendelkezés már most – hatályba lépése előtt – komoly felháborodást keltett: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium korábbi minisztere és államtitkára azonnal az Alkotmánybírósághoz fordult. Érvelésükben az alanyi jogok megsértése mellett az egészségvédelem semmibevétele is szerepel. A szakértői vélemények ugyanis jelenleg teljesen megoszlanak a tekintetben, hogy okoz-e bármiféle egészségkárosodást az emberi szervezetben a mobil-hálózat keltette elektromágneses sugárzás.

Akár hazai "exportcikké" is válhat a személyvédelem, feltéve, hogy siker koronázza Mirza Dávid, az izraeli központú ISS (International Security School) alapítójának és igazgatójának magyarországi terveit: különböző európai országok szakembereinek és laikusainak személyvédelmi kiképzését, budapesti központtal.

Magyarországon a becslések szerint 10-15 ezer heroinista van, akikre összesen kétszáz rehabilitációs férőhely jut. A statisztikák szerint száz olyan heroinistából, aki kínkeserves módon túljutott az elvonókúrán, és abbahagyta a szer használatát, két-három marad véglegesen szabad. Ha családot alapít, dolgozik és a társadalomba visszaépül, akkor a szakemberek szerint öt év teljes absztinencia után állítható, hogy nagy valószínűséggel már nem fog visszaesni. Fél év heroinfüggőség után hét évre teszik a személyiség teljes helyreállásának idejét.

Fotó: MTI

"(...) A közgondolkozásban keresztény az, akit megkereszteltek, az állami törvények és közvélemény alapján egyháznak elfogadott közösségnek a tagja, és önmagát kereszténynek vallja. A Szentírás és az apostolok tanítása szerint a fenti szekuláris ismérvek alapján senkiből nem lesz keresztény ember, vagyis khrisztianosz. A kereszténnyé válás lehetőségét az adja meg, hogy valaki szellemi kinyilatkoztatást (kijelentést) kap Jézusról. Ezt a Krisztus-ismeretet természetes, érzéki (empirikus) úton nem lehetséges megkapni, hanem kizárólag a Szent Lélek (Szellem) kijelentése által képes valaki Jézusban felismerni a Krisztust. A Szent Lélek (Szellem) kijelentéséből származó Krisztus-ismeret az igazi keresztény hit kősziklája ("Senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Lélek (Szellem) által" – 1. Korinthoszi levél 12,3b). A Szent Lélektől származó kijelentés az ember szellemét – amelyről Salamon úgy beszél, mint az "Úrnak szövétnekéről" – megvilágítja, és létrehozza benne Isten és a Messiás megismerésének szellemi képességét és ismeretüket. Ez a szellemi esemény az ember lelkét-szellemét annak természetes állapotából kimozdítva útnak indítja a hit láthatatlan realitása felé. (...)" (Németh Sándor írása: Hitjelenségek és a borzalom)

"(...) Mindig volt a szocialistákon belül egy olyan szárny, amelyik szerette volna, hogy Németh Miklós aktívabban vegyen részt a hazai nagypolitikában. Újra meg újra fölkeresték Londonban, s ha hazajött, akkor itthon találkozgattak vele. Általában ez nem a pártvezetés volt. Tudomásom szerint 1998 elején is tárgyalt vele Horn Gyula, hogy szeretne-e hazajönni, vagy sem, akkor Németh megerősítette, hogy nem. Azt gondolom, hogy most azért hívta haza egy csoport, mert egy év elteltével elégedetlenek a pártvezetéssel, új arcot keresnek, s az egyik lehetőség Németh Miklós. (...)" (Interjú: Az MSZP "Orbán kettőt" keresi)

Egy évtizede a politizáló hívőket elsősorban a nem politizáló hívők részéről érte kritika, mondván, eltávolodtak a hittől: a "világ" dolgaival foglalkoznak, ahelyett, hogy Isten munkájával törődnének. Napjainkban a közéletben aktív hívőket – különösen a Hit Gyülekezetének tagjait – elsősorban a külvilág részéről éri támadás, mondván: "a hitesek hatalomra törnek", "beépülnek a politikai, gazdasági, kulturális élet kulcspozícióiba", ezáltal valós társadalmi befolyásuknál nagyobb hatalmat, nagyobb befolyást szereznek. Cikkemben arról kívánok szólni, hogy milyen indokok szólnak a hívők közéleti szerepvállalása mellett. Milyen hatással van az evangéliumi kereszténység politikai szerepvállalása a világ folyamataira? (Írásunk: Hit és politika)